Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Lehet-e a Sugar kapcsolat romantikus?

Írta: Michelle, Dátum: 2020-09-11 18:10:31, Rovat: Egyéb Címkék: romantika, romantikus kapcsolat, Sugar romantika, úriemberség

Nem a gyertyafényes vacsora, meg a hálószobáig vezető virágszirmok tesznek romantikussá egy kapcsolatot. Alkalomadtán ezek is jó dolgok, de elsősorban az attitűd, az egymásra figyelés a fontos.

Lehet-e a Sugar kapcsolat romantikus?

Biztos vagyok benne, hogy egyáltalán nincs egyetértés abban, miben áll a romantika. Egyáltalán minek az? Úgyis csak a nők vágynak rá, és le lehet-e tudni pár sztereotip eszközzel. Vagy mégsem? A romantika fogalma egy bizonyos történelmi korhoz és irodalmi stílushoz kötődik: a XIX. században született meg, amikor divatba jött a regény és nagyobb tömegek kezdtek el olvasni. (Sajna ma meg egyre kevesebben hódolnak ennek a szenvedélynek.)

A legtöbb regényt ugyan férfiak írták, de az olvasók nagy része nő volt, és ez ma is így van: bár a kifejezetten romantikus (azaz szerelmes) regényeket ma már elsősorban női szerzők jegyzik, illetve még az is női álnéven ír ilyesmit, aki egyébként férfi. Pont ellenkezőleg, mint a a romantika nagy korszakában, amikor a ma már világhírű női szerzők férfi álnéven alkottak, hogy egyáltalán esélyük legyen kiadatni a könyveiket.

A romantikus regény központjában a szerelmi kapcsolat áll, abban az időben az erotika nem juthatott nagy szerephez (mégiscsak Viktória királynő korszakáról beszélünk), manapság azonban nagy divat az erotikus szerelmes regény, amelyben meglehetősen szókimondó ábrázolásokat is találunk, de szigorúan csak a főhősnő és a főhős kapcsolatára vonatkozóan. Mindazt, amit ma a romantikáról általában gondolni szokás, a regények alapján képzelik el a nők - a férfiak ilyeneket szinte soha nem olvasnak, így halvány segédfogalmuk sincs arról, hogy mi bennük olyan élvezetes, és a romantika is felesleges sallangnak tűnik általában a számukra. 

Mikor férfi-nő (vagy akár egynemű) párkapcsolatokról vagy kvázi párkapcsolatokról beszélünk, mégis újra és újra előkerül: romantikus jellegű a viszonyulás vagy sem? Főleg az angolszász szóhasználatban meghatározó ez a megkülönböztetés: ők egyszerűen szerelmi kapcsolatot értenek alatta. (Nem, mintha egyszerű lenne meghatározni, mi a szerelem.) 

De milyen kapcsolatot tekintünk romantikusnak? Mi kell ahhoz, hogy valaki úgy érezze, ő egy romantikus kapcsolatban vesz részt? Nem a külsőségek a fontosak, bármennyire is ez él a köztudatban. Nem a gyertyafényes vacsora, meg a hálószobáig vezető virágszirmok tesznek romantikussá egy kapcsolatot. Alkalomadtán ezek is jó dolgok, de elsősorban az attitűd, az egymásra figyelés a fontos. Mivel romantikára legtöbb esetben a nőknek van igénye, szüksége, a lényeg az, hogy a nő úgy érezze, odafigyelnek rá, fontos, amit gondol, a férfi, akivel van, nem bánik vele lekezelően, nem bántja, nem sérti meg az önérzetét. 

Lehet valaki gesztusai szintjén romantikus, hozhat akár naponta virágot, ha a viselkedése lekezelő, félelmet keltő, bántó, akkor ezek a sallangok semmit sem érnek. Sok férfi ringatja magát abban a tévhitben, hogy a nőknek csak ezek a külsőségek fontosak, máris minden meg van bocsátva. De nem lehet a bántást meg nem történtté tenni. Vagy minden gesztusunk tiszteletteljes, vagy nem ér semmit a drága csokor, a klassz autó, a remek étterem. 

És igen, a Sugar kapcsolat lehet romantikus, mert az odafigyelés, a másik ember értékelése nagyon fontos benne. Nem kell, hogy szerelmes viszony legyen, attól még nyújthat szép pillanatokat, barátságot, borzongást. Persze minél tökéletesebb romantikus partner egy férfi, annál esélyesebb, hogy a barátnője beleszeret, mivel nem sok férfinek van érzéke ahhoz, hogy igazi úriemberként viselkedjen. 

De mi a jó abban a férfinak, ha ő úriember? Nem elavult, nevetségessé vált fogalom ez? Lehet, hogy sokan annak tekintik, de az udvariasság, az odafigyelés, a nagylelkűség soha nem válhat elavulttá. És egyetlen korszak asszonyai sem fogják megvetni azokat a férfiakat, akik biztonságot és kedvességet nyújtanak nekik. A férfinak egyrészt azért jó úriemberként viselkednie, mert attól a saját önbecsülése is megnő, másrészt a nők is teljesen másképp néznek majd rá. És a végén valószínűleg ő maga is nagyon élvezni fogja, hogy nem elégedett meg egy prózaibb kapcsolati szinttel.