Jó, ha mindjárt az első kísérleteknél, amikor a Sugar partner ránk akarja kényszeríteni az akaratát, jelezzük, hogy eddig és ne tovább.

Nem csupán a Sugar kapcsolatok sajátja, hogy a partnerek valamilyen szempontból előnyt élveznek a másikkal szemben, de ha az anyagi viszonyok ennyire egyértelműek, és ehhez még nagyobb korkülönbség is járul, akkor könnyen elbillenhet a dominancia olyan mértékben, hogy az már kényelmetlen a Sugar Baby számára. Ha eleve szubmisszív hajlamaink vannak, akkor a billenés még egyértelműbb lehet.

Az együttélős kapcsolatokkal szemben a Sugarnak azért megvan az az előnye, hogy sokkal világosabb határokat húzhatunk, és nem kell megelégednünk a homályos sejtésekkel, ha a kapcsolat működési mechanizmusáról van szó. Persze az, hogy ki fogja a „nadrágot viselni”, kezdetben nagyon kevés kapcsolatban kerül nyíltan szóba, de már az első randitól érezhetjük, hogy az adott kapcsolatban mi inkább dominálni fogunk, vagy alávetjük magunkat. Sajnos az a legritkább, hogy két ember között teljes az egyensúly, ha ilyen létezik egyáltalán…

A dominanciát persze nem csak az határozhatja meg, hogy ki rendelkezik az anyagi eszközökkel, ki áll magasabban a hierarchiában, ki idősebb… Vannak olyan személyiségek, amelyek szegényen, fiatalon és kezdőként is képesek kivívni, hogy ők határozzák meg a történések menetét. Éppen ezért nagyon fontos, hogy csak olyan emberrel kezdjünk párkapcsolatba, aki a mi ízlésünk szerint nem túlságosan domináns, illetve akinél a dominancia nem jelent leuralást, ellentmondást nem tűrő viselkedést.

Jó, ha mindjárt az első kísérleteknél, amikor ránk akarja kényszeríteni az akaratát, jelezzük, hogy eddig és ne tovább. Persze az ismerkedés fázisában még mindenki próbálja a szebbik arcát mutatni és udvariaskodni, de még az udvariasságban is lehetnek elnyomó mozzanatok. Például megkérdezi, hogy mit szeretnénk, aztán oda se figyel a válaszunkra, és eldönti ő maga, mi lesz. Vagy megegyezünk valamiben, de minden további nélkül megváltoztatja a programot, mikor úgy tartja kedve, és erről úgy értesít, hogy elnézést sem kér…

Ha mi udvariasságból vagy konfliktuskerülő módon nem szólunk ilyenkor semmit, akkor máris nyert ügye van: egyszer annyiban hagytuk a dolgot, akkor legközelebb is így fog eljárni. Igen, lehet, hogy a konfliktus felvállalása a Sugar ismerkedés végét is jelenti, mert aki ennyire domináns, az általában nehezen viseli, ha ellentmondanak neki, de ha nem érezzük magunkat komfortosan ebben a helyzetben, akkor lépjünk ki belőle időben.

Meg lehet próbálni a nyílt kommunikációt, el lehet mondani, hogy ez meg az nem esett jól, szeretnéd, ha megbeszélné veled, ha mielőtt döntést hoz, aztán meglátod, hogy egyáltalán megérti-e a problémát, ha igen, komolyan veszi-e és valóban bevon-e a döntésbe legközelebb. Ha csak letorkolást kapsz, akkor nem valószínű, hogy ez változni fog.

Persze léteznek annyira bizonytalan illetve a szubmissziót előnyben részesítő emberek, akik tulajdonképpen igénylik az irányítást, de ha nem ilyenek vagyunk, csak dominánsak sem, és a közös döntésekben hiszünk, akkor nehezebb dolgunk lesz, mert az egyenlőség elvén működő kapcsolatok a legritkábbak.

Az is segíthet, ha korlátozzuk, hogy mibe engedünk beleszólást és mibe nem. Húzzunk határokat: a közös programokat eldöntheti a Sugar partner, de ami például azt illeti, hogy mire költjük a pénzünket, kivel ismerkedünk rajta kívül, milyen döntéseket hozunk a családunkkal kapcsolatban, abba már nem engedünk beleszólást.

Ne engedjünk semmilyen zsarolásnak, legyen az érzelmi vagy más természetű. Van, aki azzal fenyegetőzik, hogy szakít vagy nem szól hozzánk és így büntet, ha nem azt tesszük, amit szeretne… Igazából ez a magatartásforma mindenkiben ott van már gyerekként is: vannak, akik sose nőnek ki a szülő-gyerek játszmákból, és ezeket akarják újraélni a Sugar kapcsolatban is. Kezeljük egymást felnőttként, a kommunikációnk ne irányuljon szülői szerepből a partner gyermeki énjéhez és fordítva. Noha a Sugar jó táptalaja ennek a fajta „szerepjátéknak”, komoly helyzetben kerüljük ezt a fajta viselkedést.

Ha úgy érezzük, hogy minden hiába, a helyzet nem javul, akkor vonjuk le a konzekvenciákat: megéri nekünk szubmisszív szerepbe kényszerülni és eltűrni, hogy domináljanak, vagy ettől annyira rosszul érezzük magunkat, hogy inkább szakítunk? Ez mindig nehéz döntés, de legalább egy Sugar kapcsolatban racionálisabban gondolkodhatunk, mint olyan esetben, amikor komolyan el akarunk köteleződni valaki mellett.

Igaz, az is egy módszer (amit sok nő alkalmazott a történelem során), hogy úgy teszünk, mintha a partner dominálna, de valójában elérjük, hogy az történjen, amit mi akarunk. Nem igazán az őszinteségre alapuló módszer, de biztos, hogy mindig lesznek emberek, akik alkalmazzák.