Minél önazonosabb a megjelenésünk és minél kevéssé mesterkélt, annál lazábbak leszünk, tehát nem az lesz a mérvadó, hogy egészen különleges puccba vágjuk magunkat, hanem az, hogy természetességet sugározzunk.

Az első találkozás mindenki számára stresszes, amit úgy is értelmezhetünk, hogy borzasztó idegesek vagyunk, meg úgy is, hogy kellemesen felajzottak. Ha megfelelő módon megalapoztuk az ismerkedést, valószínűleg inkább az utóbbi jellemző ránk. Akkor van jó esélyünk sikert aratni egy randin, ha képesek vagyunk lazán jelen lenni, még ha előzetesen küzdöttünk is némi gyomorideggel. Minél többekkel randizunk (minél több tényleg esélyes jelölttel), annál lazábban fogjuk fel, és ez érezhető lesz az egész viselkedésünkben.

A testbeszédünket tehát már jóval a randi előtt meghatározza, milyen lelkiállapotban jelenünk meg. A másik a tisztán fizikai szint: mennyire vagyunk egészségesek, jó formában, mennyire tudunk elégedetten tekinteni a testünkre. mennyire kényelmes és egyszerre szexi az öltözékünk, mennyire tükrözi a saját stílusunkat, mennyi sminket teszünk magunkra (vagy nem sminkelünk egyáltalán).

Minél önazonosabb a megjelenésünk és minél kevéssé mesterkélt, annál lazábbak leszünk, tehát nem az lesz a mérvadó, hogy egészen különleges puccba vágjuk magunkat, hanem az, hogy természetességet sugározzunk.

Akár mi érkezünk előbb és várunk a Sugar Daddy jelöltre, akár ő vár minket, az első pár másodperc mérvadó lesz, és ezt nehéz előre megtervezni… De ha mi vagyunk ott előbb, akkor megnézhetjük, hova érdemes ülnünk, hol érezzük magunkat nagyobb biztonságban (például az elsőnek érkező az ajtóval szemben foglal általában helyet), akár még azt is számba vehetjük, hogy mit lát majd a pasi, mikor kimegyünk a mosdóba… Mert az biztos, hogy meg fog figyelni hátulról.

Fontos, hogy akkor is őrizzük meg a nyugalmunkat, ha valami felzaklatott a találka előtt… Vagy akkor inkább fújjuk ki magunkat, beszéljünk valakivel, mielőtt odaérnénk a randira, mert egy ideges, feszült, kiegyensúlyozatlan nő biztosan nem fog pozitívan hatni a partnerre. Ha rögtön azzal indítunk, hogy szidunk valakit vagy ki vagyunk borulva, ez lesz az első és valószínűleg maradandó benyomás rólunk.

Ha érkezéskor önkéntelenül is elmosolyodunk, mert igazán tetszik a partner, azt érezni fogja az illető, ezt persze nehéz mesterségesen előidézni, de nem is kell, hiszen ha nem tetszik, nem kell úgy tennünk, mintha odalennénk érte. De udvariasan akkor is mosolyoghatunk, mindenesetre nem biztos, hogy az első benyomás határoz meg mindent, lehet, hogy öt perc múlva már autentikusan tudunk mosolyogni. De ha eleve derűsen megyünk oda, akkor erre nagyobb az esély.

Öltözzünk úgy, hogy nőies energiát sugározzunk, engedjünk valamennyi bepillantást a bájainkra, de ne vigyük túlzásba, ne nézzünk ki azonnal kaphatónak. Balanszírozzunk a kihívó és a szexi között: és a viselkedésünk se azt sugallja, hogy a pasi azonnal megnyert magának. Senkitől ne ájuljunk el csak azért, mert tetszetős a külseje vagy drága az órája, elegáns az öltözéke… Tekintsük ezt teljesen természetesnek.

Beszélgetés közben ne nézzünk meredten a pasi szemébe, olykor nézzünk bele mélyen, majd fordítsuk el a tekintetünket, de ne azért, hogy a telefonunkat csekkoljuk (felejtsük el a telefont a randi idejére), hanem csak vándoroljon el a tekintetünk kicsit máshová, majd térjünk vissza a partnerhez. Ne tegyük egyértelművé, hogy mennyire nyert meg minket magának, maradjon benne bizonytalanság, mert ez kelti fel és tartja ébren az érdeklődését.

Rendeljünk lehetőleg olyan italt, aminek az edényével tudunk játszani, amit beszélgetés közben simogathatunk, megérinthetünk, a hosszú kanál is érdekes képzettársításokat tesz lehetővé… Egy eszpresszó túl gyorsan elfogy, az ital inkább sugallja azt, hogy hosszabban szeretnénk beszélgetni és kortyolgatni azt a valamit, amit rendeltünk. Első randira ne fogadjunk el ebéd- vagy vacsorameghívást, mert az étkezések sokkal több problémás helyzetet teremthetnek, mint egy kávézás vagy egy borozás, ráadásul az első randit érdemes rövidre fogni, hogy a pasinak hiányozzunk, amikor ott hagyjuk.

Nem csak a kanállal és a pohárral, de az ékszereinkkel is érdemes játszanunk, előnyös, ha hosszú a hajunk és kibontva hordjuk, mellette valamilyen fülönfüggő, amit megérinthetünk, így a nyakunkra, a kezünkre, a fülünkre hívhatjuk fel a figyelmet, a hajunk hátrafésülése például kifejezetten erotikus hatást tesz a pasikra (sokkal inkább, mint amikor eleve semmi nem fedi a nyakunkat).

Ha felállunk, érdemes úgy helyezkednünk, hogy csak az egyik lábunkra tesszük a testsúlyunkat, mivel ez is nőiesnek hat, míg a férfiakra inkább az egyenes tartás jellemző. Járás közben is inkább enyhén riszáljunk. Nem kell túlzásba vinni, mint Marilyn Monroe, de a magassarkú cipő eleve arra késztet, hogy nőiesebben mozogjunk, így randira biztos nem a sportos lábbeli a legjobb ötlet. A szoknya vagy ruha általában szintén szívesen látott ruhadarab a férfiak szemében, viszont itt is érdemes inkább a klasszikus vonalakat preferálni, azért a fenekünknek nem kell kilógnia a szoknyából.

Ne féljünk a csendtől: ha épp egyikünk sem beszél, de igyekezzünk azonnal lecsapni valami témára, lehet, hogy a pasi éppen olyasmire készül, amire mi nem számítunk és azért tart szünetet… Például meg akarja fogni a kezünket vagy meg akar csókolni… De akár csak egy mosollyal is kitölthetjük a csendet. (Vagy ott a poharunk, amely mindig jó elfoglaltságot biztosít ilyen pillanatokban.)