Kémkedni nem szép dolog, de férfiak és nők mindig is igyekeztek sok információt gyűjteni potenciális vagy éppen aktuális partnereikről. Nincs ez másképp a Sugar világban sem. De mikor indokolt ez és mikor nincs rendben egyáltalán?

Manapság, mikor az ismerkedéseink főleg online térben zajlanak, attól függően, hogy valaki nagyon aktív-e a közösségi oldalakon vagy sem, mennyire látható a szakmájában, jár-e társaságba, rendezvényekre, vagy visszahúzódó életet él, tart-e maga is előadásokat vagy ideje nagy részét vidéken tölti valami alkotói tevékenységgel, nagyon különböző lehet az az információmennyiség, amelyhez rá vonatkozóan külső forrásból hozzájutunk.

Mert van, amit az illető önmaga mesél el magáról, de ez sokszor nem elégséges, illetve érezzük, hogy nem igazán a valóság… Ilyenkor szívesen tudnánk meg dolgokat másoktól is … Ha például a Sugar Daddy vagy Mommy többé-kevésbé ismert ember, művész, tudós, politikus, médiaszemélyiség, és így tovább, akkor egészen más az infókhoz való hozzáférésünk, mint olyan emberek esetében, akik esetleg még csak nem is rendelkeznek social media fiókkal… Vagy éppenséggel nem a Sugar Babyk által használt platformon vannak jelen.

A Sugar Babyk generációja gyakorlatilag el se tudja képzelni, hogy valakinek ne legyen közösségi oldala, tevékenysége, ne posztoljon önmagáról… A Sugar Daddyk és Mommyk pedig általában azt nem tudják elképzelni, hogy ezt kellene tenniük… Ha van is ilyen aktivitásuk, az sokszor nem személyes, hanem inkább a nézeteikről, általuk olvasott dolgokról szól…

De természetes, hogy kíváncsiak vagyunk egymásra, főleg, ha valaki már eljutott az ismerkedés olyan fokára, hogy tényleg érdekli a másik ember. És ilyenkor egyesek nyomozni kezdenek. Vagy egyenest kémkedni… Igyekeznek feltérképezni az illető munkahelyét, családi kapcsolatait, esetleges volt partnereit, szeretőket beleértve… Egy belterjes közegben például szinte lehetetlen úgy ismerkedni, hogy a kollégák ne meséljék el egymásnak, hogy ki kivel jött már össze… És az ilyen belterjes Sugar történetekből lehetnek aztán cégen belüli hatalmas botrányok, elbocsátások, lemondások, és így tovább.

Az online ismerkedés ettől elég jól véd, ugyanakkor sokkal nehezebben is fogjuk megbecsülni valaki jellemét, mivel nagyon kevés olyan információval rendelkezünk, amit nem ő maga adott nekünk. Jóval könnyebb úgy átverni valakit, ha nincsenek közös ismerőseink, nem ugyanahhoz a szakmai vagy társadalmi közeghez tartozunk… És itt nem feltétlen törvénybe ütköző átverésről van szó, hanem arról, hogy ki mennyire nárcisztikus, mennyire váltogatja a partnereit, milyen hazug vagy igazmondó, mit tesz meg az előrejutás érdekében, nagyvonalú vagy szűkmarkú, szavahihető vagy hóhányó…

Tehát nem csoda, hogy ha nincsenek külső forrásból információink, akkor megpróbálunk keresni ilyeneket. De nem mindegy, hogy ezt milyen eszközökkel tesszük, hogy indiszkréciót is elkövetünk-e közben, főleg, ha a másik fél titokban akarja tartani, hogy Sugar kapcsolatot keres vagy folytat. Ha valaki nagyon nem tűnik megbízhatónak, ha nagyon rossz érzéseink vannak vele kapcsolatban, akkor inkább engedjük el az ismerkedést, mert teljes bizalmatlanságra nem lehet kapcsolatot alapozni.

Más kérdés, mikor már egy folyamatban lévő kapcsolatban kémkedünk a Sugar partner iránt, beleavatkozva akár a magánéletébe is, például, mert féltékenyek vagyunk. A Sugar Daddy például (vissza)élhet a kapcsolataival és plusz információkhoz juthat a Sugar Babyről, vagy magándetektívet is felfogadhat, de léteznek modernebb módszerek is a megfigyelésre (kémszoftver és hasonlók).

Hacsak nem valami bűncselekmény gyanújáról van szó, a puszta féltékenység nem jogosít fel bennünket az ilyesmire (ha meg tényleg bűncselekményre gyanakszunk, akkor se a mi dolgunk a nyomozás). Legtöbbször mindösszze arról van szó, hogy a Sugar Daddy meg akar győződni arról, hogy a barátnője nem folytat kapcsolatot mással, vagy éppen tudja, hogy folytat és ebben meg is egyeztek, de többet akar tudni, vagy befolyást akar gyakorolni a másik partnerre…

A harmadik fajta kémkedés szakítás után lehet jellemző: aki nem tudja elfogadni, hogy a kapcsolatnak vége, az akár szimpla „házias” módszerekkel is tud kémkedni az exe után, például pont a közösségi médiás platformokon keresztül. Vagy bárhol, ahol az illető aktív és mondjuk felépített profilja van, amelytől nem szívesen válna meg. Ha a kapcsolat titkos volt, az utólagos kémkedés nehezebb és a diszkréciót is sértheti, ha nem volt titkos, akkor meg sokkal egyszerűbb a kivitelezése.

Szakítás után kémkedni a legrosszabb, de nem csak annak, aki ellen kémkednek, hanem annak is, aki kémkedik. Amíg ezt teszi, nem lesz képes továbblépni, új kapcsolatot építeni, lelkileg valami másba kezdeni. Végtelenül elnyújtja a gyászfolyamatot, és önmagát is megalázza ezzel.

A partner iránti nyomozás sosem igazán pozitív, noha olykor lehet indokolt, de legjobb, ha csak olyannal folytatunk kapcsolatot, akiben meg tudunk bízni, aki után felesleges nyomoznunk, mivel minden lényegeset ő maga mond el nekünk.