Hogyan váljunk olyan érett férfivá, aki valóban vonzza a nőket?

Sugar Daddyként az ember általában valamennyivel, esetleg sokkal idősebb, mint a partnere, vagy az, akinek udvarolni akar. És ez egyesekben okozhat némi diszkomfort érzetet. Talán, mert nincsenek hozzászokva, talán, mert már régen randiztak és azóta jó sok idő eltelt, de mindenképpen igaz, hogy egy érett férfitől mást várnak a nők is. Milyen dolgokra érdemes figyelni, ha ebben a helyzetben vagyunk?

1. Vállaljuk fel a korunkat!

Az, hogy elmúlt felettünk az idő, tagadhatatlan tény. Nincs ezzel semmi baj, és ne is úgy álljunk hozzá, mintha lenne. Fogadjuk el az éppen aktuális korunkat és ne próbáljunk (sokkal) fiatalabbnak kinézni, főleg ne úgy, hogy eljátsszuk a fiatal srác szerepét. Ne öltözzünk úgy, mint egy mai fiatal és ne próbáljunk elvegyülni: semmi értelme. Ha egy fiatal nő maga korabeli srácot szeretne, akkor azt fog keresni, nem egy álfiatalt. Ha érett férfire vágyik, akkor feltehetőleg nem a fiatal srácot akarja látni.

Ha valaki másnak akar tűnni, mint ami, az egyrészt bizonytalan benyomást tesz mindenkire, másrészt folyton szerepet kell játszania, ami fárasztó, főleg egy olyan emberrel szemben, akivel igencsak intim testi közelségbe akar kerülni. Ott már nem fogja tudni hitelesen alakítani a huszonévest. De nincs is rá szükség.

2. Fókuszáljunk arra, amit a kor és a tapasztalat adott, ne arra, amit az ifjúság múlásával elvesztettünk!

Minden életkornak megvannak a maga pozitívumai, és olykor csak utólag döbbenünk rá, hogy az adott időben nem is tudtuk értékelni, mink van… A legtöbb ambiciózus fiatal arra vágyik, amit egy érettebb férfi már elért és nem sokra becsüli a saját ifjúságát, hiszen ez gyakran alacsonyabb státusszal, tapasztalatlansággal, a zöldfülűség, alkalmatlanság érzésével jár együtt. Csak visszatekintve tűnik olyan vonzónak az a korszak, amikor még kialakulatlanok voltunk és nem volt kész egzisztenciánk. (Tisztelet a kivételnek, aki már ebbe született bele, bár akkor az zavarja, hogy nem küzdött meg érte.)

Legyünk büszkék arra, amit elértünk, amit megteremtettünk és legyünk tisztában azzal, hogy mindez mások szemében is érték. A fiatalságért nem kell megküzdeni, a tapasztalatért és tudásért igen.

3. Találjuk el a túlzott óvatoskodás és a szemtelen nyomulás közötti arany középutat!

Ha azt hisszük magunkról, hogy nem vagyunk elég jók egy nő számára, akkor ezt fogja érezni rajtunk. Ilyenkor sokan vagy túlzott totojázással, vagy pofátlan nyomulással próbálják palástolni kisebbségi érzésüket. A kulcs, mint mindig, a megfelelő önbizalom. Ismerjük az értékeinket, ne alázkodjunk meg, de ne is legyünk lekezelőek. Olyan nőt válasszunk, aki reálisan elérhető számunkra és figyeljünk a visszajelzéseire.

4. Legyünk nyitottak a világra!

Ha az egyik szélsőség az, hogy külsőségekben fiataloknak és trendiknek akarunk látszani, a másik az, ha minden gesztusunkból árad, hogy nem vagyunk nyitottak semmi újra, legyen az technológia, művészeti irányzat vagy társadalmi áramlat. A világ túlságosan gyorsan változik: nem csak arról van szó, hogy mi nem vagyunk már huszonévesek, de a mai huszonévesek sem olyanok, mint a húsz-harminc évvel ezelőttiek. Bizonyos dolgok, amik a mi ifjúságunkban még elmentek, ma már nem számítanak elfogadhatónak.

Ha túlságosan ragaszkodunk ahhoz a fajta életstílushoz és felfogáshoz, ami a mi időnkben volt irányadó, akkor nehezen fogunk szót érteni egy jóval fiatalabb partnerrel. Olykor már 10-15 év is szakadékot jelenthet, ha meggyökeresedünk a nézeteinkben.

5. Egy úriember mindig úriember

Abban viszont lehetünk úgymond „régimódiak”, hogy a partnereinket hölgyként kezeljük és mi magunk úriemberként viselkedünk. (Amit a huszonévesek szinte soha nem tesznek meg.) Hatalmas bónusz lesz a partnereink szemében, ha megadjuk azt a tiszteletet és biztonságot, amit minden nő szeret érezni, még ha a felszínen azt proklamálja is, hogy neki nincs szüksége ilyesmire.

Az úriemberséghez hozzátartozik a megfelelő higiénia, fittség, öltözködés, beszédstílus és viselkedésbeli hozzáállás. Egyiket se hanyagoljuk el!